Avagy mi fán teremnek a gyilkos toklászfélék, és hogy jön ide a macskák három szemhéja?
Ha eddig ez nem lett volna egyértelmű, három macskánk van: Kyra, Millie és Maszat. Mindegyikük külön kis univerzum, amelyben mi, emberek, csak vendégek vagyunk – jobb napokon szolgálók, rosszabb napokon takarítóbrigád.
De akármilyen fárasztó is néha ez a macskatársas lét, egy biztos: a macskák nem hagyják, hogy unatkozzunk.
Legfrissebb kalandunk főszereplője Maszat. Mint a neve is mutatja, gyakran maszatolja össze magát is, meg a napirendünket is – persze nem rossz szándékból, csak élvezi a bogarászást, lelkesen vadászik repülő rovarokra, és így elkerülhetetlen, hogy belevesszen a bozótosba, ahonnan szó szerint mindent képes a bundáján hazahordani.
Egyik este úgy jött haza, hogy a bundája tele volt apró, ragadós kis gömböcskékkel – valószínűleg galajjal vagy valami hasonló nyárvégi rémálommal a természetből.
De ami még jobban megijesztett minket: a bal szemét alig tudta kinyitni. Hunyorított, mintha csak egy átmulatott éjszakát próbálna kipihenni, de az arckifejezése fájdalmat tükrözött.
Amennyire engedte, megnéztük a szemét, de látható sérülést nem találtunk, a szemgolyón sem vettünk észre semmit. Aznap este úgy döntöttünk, nem bántjuk tovább, hagyjuk pihenni.
Másnap azonban ugyanolyan hunyorgósan emelte fel a fejét. Nem szaladt oda a kirakott eleséghez, a szemét továbbra is csak résnyire nyitotta, és csak ritkán. Ez a nap is lepergett, mint a homokszemek, de amikor harmadik nap sem akart javulni, már nem bírtuk tovább nézni – elvittük az állatorvoshoz.
Itt jött az anatómiai lecke: a macskáknak három szemhéjuk van. Igen, három! Az úgynevezett harmadik szemhéj – vagy pislogóhártya – belülről húzódik keresztbe, és általában rejtve marad, kivéve ha baj van. Egyfajta természetes védőpajzs, ami akkor aktivizálódik, ha a macska szeme irritált vagy fáradt.
Maszatnak épp ebbe a – rózsaszínű, puha, elsőre alig észrevehető – harmadik szemhéjába fúródott bele egy toklász. Az állatorvos mondta ki a diagnózist, mi pedig egyszerre döbbentünk rá két dologra: hogy a toklász nem csak a kutyák réme, hanem a macskáknál is komoly bajt okozhat, és hogy milyen keveset tudunk ezekről az alattomos kis növényi részekről.
A toklász (általában egérárpa vagy más fűféle érett kalásza) úgy van „megépítve”, mint egy biológiai egyirányú tüske: apró, visszahajló szálkái miatt csak előre tud haladni a szőrzetben vagy a bőr alatt, visszafelé nem.
Ha beleragad az állat bundájába, onnan simogatással, fésüléssel vagy keféléssel nem lehet kiszedni – és ha rossz helyre kerül, például a fülbe, orrba, szembe, vagy a bőr alá, komoly fertőzéseket és szövetkárosodást okozhat.
Sokan nem is gondolnak rá, de a szem környéke különösen veszélyeztetett.
Felkerekedtünk hát, és elmentünk az állatorvoshoz. Első ránézésre ijesztően nagynak tűnt a befúródott növényi alkotórész, és bizony lelkünkre kötötte a doki, hogy ha ilyen hunyorgást látunk, ne halogassuk – nagyobb baj is lehet belőle.
Szerencsénk volt. Maszat szeme egész jól megúszta, de – amint az orvos elmondta – nem sok híja volt a komolyabb problémának. A toklász a harmadik szemhéj szélébe akadt, és onnan csak azért nem jutott mélyebbre, mert Maszat okosan nem kaparászta magát. Azért így is enyhén megsértette a szaruhártyát.
Kapott helyi érzéstelenítést, az orvos pedig egy hosszú, keskeny végű, de erős csipesszel eltávolította a betolakodót. Mi meg közben Maszatot dicsértük, mert olyan békésen tűrte az egészet, mint egy buddhista szerzetes.
Nem karmolt, nem fújt, csak egy kicsit húzódott vissza, de aztán hagyta, hogy segítsünk neki.
Utána Tobrex szemcseppet és Corneregel szemgélt kellett adagolnunk pár napig – nem volt kis feladat bejuttatni a szeme közelébe naponta többször, de Maszat, mintha pontosan tudná, hogy jót teszünk vele, legtöbbször hősiesen viselte ezt is.
Mára már teljesen rendbe jött. A szeme újra csillog, mint egy apró tükör, és este, amikor dorombolva odabújik, mintha csak azt mondaná: „köszi, hogy nem hagytatok bajban”. És mi is így vagyunk vele: köszi, hogy ilyen hős voltál, Maszat. Máskor nem várunk egy napig sem.
